Hogyan működik a hidraulikus fűrészpor-brikett prés?

A brikettprések két fő típusa

A faszén brikettprések feldolgozási elvük szerint nagyjából két kategóriába sorolhatók: csavaros extrudáló brikettgépek és hidraulikus extrudáló brikettgépek. A csigás extrudáló gépek nagy hatékonyságuk és a különböző nyersanyagokkal való széles körű kompatibilitásuk miatt a fő típusok, míg a hidraulikus gépeket előnyben részesítik bizonyos alapanyagokhoz és kis sorozatú{1}}gyártáshoz. A kettő közötti különbség megértése segít a vásárlónak kiválasztani a megfelelő felszerelést a helyszínen elérhető anyaghoz.

A nyersanyag-kompatibilitás alapján a brikettgépek faforgács-brikett-gépekre, szalmabrikett-gépekre és több{0}}funkciós biomassza-brikett-gépekre is csoportosíthatók. A több-funkciós modellek többféle nyersanyagot is elfogadnak, jobb költséghatékonyságot- kínálnak, és a piacon a leggyakoribb választás.

A hidraulikus brikettprés működési elve

A hidraulikus fűrészpor-brikettprés szakaszos hidraulikus préselési elvet alkalmaz. Egy hidraulikus rendszer nagy nyomást hoz létre, és az előkészített nyersanyagot egy formázószerszámba kényszeríti, ahol sűrű tömbbé préseli össze. A hidraulikus prés a csigás extrudáló gépekkel ellentétben nem igényel folyamatos melegítést, és valamivel magasabb, 10-14 százalékos nedvességtartalmú vagy alacsony rosttartalmú alapanyagok, például mogyoróhéj, rizshéj feldolgozására alkalmas.

A hidraulikus prés fő előnye az alacsony berendezéskopás és az egyenletes készterméksűrűség, mivel a nyomóerő egyenletesen hat a blokk teljes keresztmetszetére{0}}. Legfőbb hátránya az alacsony gyártási hatékonyság: egyetlen gép jellemzően 50-200 kilogramm/óra mennyiséget produkál, ami alkalmassá teszi kis-részeges feldolgozásra, nem pedig folyamatos nagy{5}}gyártásra.

Összehasonlítás a csavaros extrudáló gépekkel

A csavaros extrudáló brikettgépek működési elve a csavartolás, a melegítés lágyítás és a nagynyomású{0}}öntés. Az előkezelt nyersanyag belép a betápláló nyílásba, és a forgó csavartengely egy keskeny formaüregbe tolja. Egy külső fűtőberendezés szabályozza a hőmérsékletet 160-200 Celsius fok között, lágyítja és megolvasztja az anyagban lévő lignint, így természetes kötőanyagot képez. A csavartengely folyamatos nyomást fejt ki, sűrű rúddá extrudálva az anyagot, amelyet meghatározott hosszúságú késztermékekre vágnak. Az egész folyamat folyamatos, egyetlen gép óránként 50-500 kilogrammot tud termelni.

A két típus közötti választás az alapanyagtól és a gyártási mennyiségtől függ. A csavaros gépek száraz, rostos fa és szalma anyagokhoz és folyamatos működéshez illeszkednek. A hidraulikus gépek a nedvesebb vagy -rostszegényebb anyagokhoz, például a földimogyoró-héjhoz és a rizshéjhoz illeszkednek, és alkalmasak kis műhelyekre is, ahol szerények a teljesítményigények.

Nyersanyag-előkészítési követelmények

A hidraulikus brikettkészítő működési pontjai hasonlóak a fapellet-gépéhez, de a brikettkészítő magasabb üzemi küszöbű, és az alapanyag előkészítése az első kritikus lépés. A szemcseméretnek 2-5 milliméternek, a nedvességtartalomnak pedig 8-12 százaléknak kell lennie. Ezt az előkészítést általában aprítógép, szárító és szita kombinációjával végzik.

Ha a nedvességtartalom túl magas, az anyagot meg kell szárítani; ha túl alacsony, kis mennyiségű vizet kell az anyagra permetezni a beállításához. Ellenkező esetben a kezelő öntési nehézségekkel vagy a késztermék megrepedésével szembesül. A páratartalom rendszeres műszakban történő ellenőrzése elengedhetetlen, mert a tárolt anyag nedvességtartalma az időjárás és az évszak függvényében változik.

Berendezés hibakeresés és hőmérséklet-szabályozás

A gép beindítása előtt ellenőrizze a csiga tengelye és az alakító hüvely közötti hézagot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs-e elakadás, és az adagolás előtt melegítse elő a fűtőberendezést a beállított 160-200 Celsius fokos hőmérsékletre. A gyártás során valós időben figyelje a késztermék állapotát. Ha a felület érdes, állítsa be a fűtési hőmérsékletet vagy az alapanyag nedvességtartalmát. Ha elakad, azonnal állítsa le a gépet és tisztítsa meg a berendezés károsodásának elkerülése érdekében.

A fapelletgyárakhoz képest a brikettprések szigorúbb hőmérséklet-szabályozást igényelnek. A túl magas hevítési hőmérséklet az alapanyag elszenesedését okozza, míg az elégtelen melegítés azt jelenti, hogy a lignin nem puhul meg kellőképpen, és a késztermék rosszul formálódik. A fapellet malmok nem igényelnek kényszerfűtést, és inkább a nyomóhenger és a szerszám közötti rés beállítására összpontosítanak, ami összehasonlítva könnyebbé teszi a működésüket.

Gyakran Ismételt Kérdések

Q1: Mi a hidraulikus brikettprés működési elve?
Szakaszos hidraulikus préselési elvet alkalmaz: egy hidraulikus rendszer nagy nyomást hoz létre, amely a nyersanyagot egy fröccsöntő szerszámba kényszeríti, sűrű blokkot képezve folyamatos melegítés nélkül.

Q2: Milyen nyersanyagok illik a hidraulikus brikettpréshez?
A valamivel magasabb, 10-14 százalékos nedvességtartalmú vagy alacsony rosttartalmú anyagok, mint például a mogyoróhéj és a rizshéj, jól alkalmazhatók a hidraulikus préselésre.

Q3: Mi a teljesítménye egy tipikus hidraulikus brikettprésnek?
Egyetlen gép általában 50-200 kilogrammot termel óránként, ami alkalmassá teszi kis-részes feldolgozásra.

Q4: Milyen szemcseméretre és nedvességtartalomra van szükség a nyersanyaghoz?
A szemcseméret 2-5 milliméter, a nedvességtartalom 8-12 százalék legyen, zúzógéppel, szárítóval és szitával beállítva.

Q5: Milyen hőmérsékletre van szükség a csavaros extrudáló brikettáláshoz?
A fűtőberendezést általában 160-200 Celsius-fokra állítják, hogy lágyítsa a lignint, amely az anyag természetes kötőanyagaként működik.

6. kérdés: Mi a teendő, ha a kész brikett felülete érdes?
Állítsa be a fűtési hőmérsékletet vagy a nyersanyag nedvességtartalmát. Az érdes felületek általában azt jelentik, hogy a lignin nem lágyul egyenletesen, vagy az anyag túl száraz.