Biomassza brikettáló gép nyersanyagai: típusok, előkészítés és nedvességkövetelmények
Általános nyersanyagok biomassza brikettáló gépekhez
A biomassza brikettáló gépeket arra tervezték, hogy szerves anyagokat tömör szilárd tüzelőanyaggá préseljenek. A leggyakoribb nyersanyagok két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak a mezőgazdasági maradványok, például a termésszalma és a gyümölcshéj, amelyek a betakarítás után nagy mennyiségben keletkeznek, és gyakran hulladékként kezelik őket. A második csoport a fahulladék, ezen belül a fűrészpor és a faforgács, amely fűrészüzemekből, fafeldolgozó üzemekből és bútorműhelyekből származik.
Mindkét csoport alkalmas brikettálásra, mert lignint tartalmaz, azt a természetes anyagot, amely hő hatására meglágyul, és nyomás alatt összeköti a részecskéket. A brikett tényleges minősége elsősorban attól függ, hogy az anyagot a gépbe kerülés előtt hogyan készítik elő, különösen annak hosszától, nedvességtartalmától és tisztaságától.
Hogyan befolyásolják a nyersanyagok tulajdonságai a brikett minőségét
A brikettálásnál az alapanyag nedvességtartalma a legfontosabb tényező. A túl nedves anyag hajlamos becsúszni a kompressziós kamrába, lelassítja az extrudálást, és szárítás közben megrepedő brikettet képez. A túl száraz anyagból hiányzik a szilárd brikett kialakításához szükséges kohézió, ezért laza és púderes lehet. Emiatt a nedvességtartalmat mérsékelten kell tartani az etetés előtt.
A részecskék alakja és mérete is számít. A rostos anyagokat, például a szalmát, úgy kell vágni vagy összegyúrni, hogy azok egyenletesen áramoljanak a kompressziós kamrába, ahelyett, hogy a betáplálási ponton áthidalnának. Az egységes szemcseméret elősegíti, hogy az anyag sűrűn becsomagoljon a formába, amely egyenletes sűrűségű és szilárdságú brikettet eredményez.
Nyersanyag előkészítés: Hosszúság és nedvességszabályozás
A biomassza brikettáló gépek szokásos előkészítési szabálya, hogy az alapanyagot, például a szalmát úgy vágják vagy gyúrják, hogy a hossza 50 mm alatt maradjon, és a nedvességtartalma mérsékelt legyen. A hosszú szalmadarabok általában a forgó részek köré tekerednek, vagy áthidalják az adagolónyílást, ami megszakítja az adagolást és csökkenti a teljesítményt.
Egy egyszerű előkészítési munkafolyamat: először össze kell törni vagy összegyúrni az anyagot, kiszűrni a túlméretezett darabokat, majd hagyni, hogy az anyag levegőn{0}}száradjon, vagy nedvességet adjon hozzá, hogy elérje a kívánt tartományt. Amikor az anyag készen van, szabadon kell befolynia a szállítószalagba, csomósodás nélkül.
Gépszerkezet és munkaút
A biomassza brikettáló gép alapvetően három részből áll: egy adagoló szállítószalagból, egy kompresszorból és egy kisütőből. A betápláló szállítószalag szabályozott sebességgel szállítja az előkészített alapanyagot a gépbe. A kompresszor nagy nyomáson és magas hőmérsékleten préseli az anyagot a formába, ahol a lignin megolvad és megköti a részecskéket. A kisütő folyamatos áramlásban nyomja ki a gépből a keletkezett brikettet.
Mivel az előtolási, sűrítési és ürítési szakaszok egy folyamatos útként működnek, a kezelőknek egyenletesen kell tartaniuk az előtolási sebességet, és kerülniük kell a nagy mennyiségű anyag egyszerre történő kidobását. A folyamatos adagolás időt ad a kompresszornak az egyenletes nyomás kialakítására, és egyenletes méretű és sűrűségű brikettet állít elő.
MKYK sorozat műszaki paraméterei
Azon kezelők számára, akiknek gépméretet kell választaniuk, az MKYK sorozat széles teljesítménytartományt fed le. Az alábbi táblázat felsorolja az egyes modellek névleges paramétereit. A kapacitásértékek tonnában/órában vannak kifejezve.
| Modell | Hatalom | Penészlyuk | Biomassza kapacitás |
|---|---|---|---|
| MKYK-36 | 45 kW | 36 | 1.0 - 1.5 |
| MKYK-48 | 75 kW | 48 | 1.5 - 2.5 |
| MKYK-72 | 110 kW | 72 | 2.5 - 3.5 |
| MKYK-90 | 132 kW | 90 | 3.5 - 5.0 |
| MKYK-120 | 200 kW | 120 | 4.0 - 6.0 |
| MKYK-150 | 250 kW | 150 | 6.0 - 10.0 |
A megfelelő modell a rendelkezésre álló nyersanyag napi mennyiségétől és a szükséges üzemanyag-kibocsátástól függ. A kisebb gazdaságok és műhelyek egyetlen műszakban is üzemeltethetnek egy MKYK-36-ot vagy MKYK-48-at, míg a nagyobb üzemek, amelyek állandó szalma- vagy fahulladék-ellátással rendelkeznek, a nagyobb kapacitású modellek előnyeit élvezik.
Gyakran Ismételt Kérdések
A biomassza brikettáló gép közvetlenül feldolgozhatja a friss termés szalmáját?
A szalmát először le kell vágni vagy összegyúrni, hogy a hossza 50 mm alatt maradjon és a nedvességtartalma mérsékelt legyen. A friss szalma gyakran túl nedves és túl hosszú a közvetlen etetéshez, ezért a gépbe való belépés előtt fel kell készíteni.
A fűrészpor és a faforgács közvetlenül brikettálható?
Igen, a fűrészpor és a faapríték gyakori fahulladék alapanyagok a biomassza brikettáláshoz. Egyforma méretűre kell szitálni, és mérsékelt nedvességtartalom mellett kell tartani, hogy szilárd brikettet kapjanak.
Mi történik, ha az alapanyag túl nedves vagy túl száraz?
A túl nedves anyag megcsúszik a kompressziós kamrában, és puha, repedezett brikettet képez. A túl száraz anyag laza, porszerű brikettet képez, mivel a részecskék nem tudnak szilárdan megkötődni.
Milyen hosszúnak kell lennie az alapanyagnak az etetés előtt?
Az előkészített hossznak 50 mm alatt kell maradnia. A hosszabb darabok hajlamosak áthidalni az adagolónyílásnál vagy a forgó alkatrészek köré tekeredni, megszakítva az adagolást és csökkentve a teljesítményt.
Hogyan erősíthetem meg, hogy az anyagom megfelelő-e a géphez?
Azok az üzemeltetők, akik nem biztosak abban, hogy az anyaguk megfelel-e a gépnek, biztosítani tudják az anyagtípust és a szükséges gyártási specifikációkat, valamint a helyes felhasználási és működési folyamatot a vásárlás vagy üzembe helyezés előtt megerősítik.
Milyen kapacitású gépet válasszak?
Igazítsa a kapacitást napi nyersanyagellátási és termelési céljához. Az MKYK sorozat 1,0-1,5 t/h-t takar le a kis végén, egészen 6,0-10,0 t/h-ig a nagy{5}}üzemi műveletekhez.
